Tarlós István, Budapest főpolgármestere manipulatívnak nevezte az ellenzék hajléktalanok üldözéséről szóló rémtörténeteit. Annak kapcsán tért ki erre, hogy a jövő hónapban fogadhatja el a Fővárosi Közgyűlés azt a fővárosi rendeletet, amely a szabálysértési törvény módosítása nyomán meghatározza azokat a budapesti területeket, ahol tilos lesz életvitelszerűen élni.
A tiltott területek közé tartozhat – a törvényben meghatározott, világörökségi zónákon kívül (lásd alább a térképen) – 29 bekamerázott, frekventált aluljáró, a játszóterek, gyermekjóléti és –védelmi, köznevelési feladatokkal összefüggő területek, valamint a hidak, felüljárók, és az ezek megközelítésére szolgáló lépcsők. "A hajléktalankérdés szociális, közbiztonsági és közegészségügyi probléma is" – mondta a főpolgármester.
Tarlós István hangsúlyozta, hogy a főváros folytatja hajléktalanprogramját, amelyre újabb 80 millió forintos támogatást kaphat a Belügyminisztériumtól. Emlékeztetett rá, hogy a programot 2010 őszén indították, azzal az alapelképzeléssel, hogy az otthontalanoknak mindenképpen ellátást kell nyújtani. A főváros azóta több mint 700 férőhellyel bővítette a szállók kapacitását, hajléktalankórházat építtetett, valamint szociális konzorciumot alakított a probléma kezelésére, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány bevonásával.
A tiltott területek közé tartozhat – a törvényben meghatározott, világörökségi zónákon kívül (lásd alább a térképen) – 29 bekamerázott, frekventált aluljáró, a játszóterek, gyermekjóléti és –védelmi, köznevelési feladatokkal összefüggő területek, valamint a hidak, felüljárók, és az ezek megközelítésére szolgáló lépcsők. "A hajléktalankérdés szociális, közbiztonsági és közegészségügyi probléma is" – mondta a főpolgármester.
Tarlós István hangsúlyozta, hogy a főváros folytatja hajléktalanprogramját, amelyre újabb 80 millió forintos támogatást kaphat a Belügyminisztériumtól. Emlékeztetett rá, hogy a programot 2010 őszén indították, azzal az alapelképzeléssel, hogy az otthontalanoknak mindenképpen ellátást kell nyújtani. A főváros azóta több mint 700 férőhellyel bővítette a szállók kapacitását, hajléktalankórházat építtetett, valamint szociális konzorciumot alakított a probléma kezelésére, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány bevonásával.