Hősök, királyok, szentek - A magyar történelem képei és emlékei a Magyar Nemzeti Galériában
Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása 2012. január 3-tól. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl amagyar művészet legkiválóbb alkotásait.
A Himnusz és a Szózat hívó szavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a XIX. század nagy műfaja,az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit,a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy Mihály 15 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben megtekinteni.
A tárlat, mely a képzőművészeti alkotások mellett az államisághoz kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat is bemutat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria XIX. századi állandó kiállításának felújításához.
A Hősök, királyok, szentek - magyar történelem képei és emlékei című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitja meg az új év hajnalán. A kiállítás fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke.
A kiállítás egységei: „Általad nyert szép hazát....” című tematikus egység a Honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg, és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula 1875-re befejezett, díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is.
A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló, egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat...” című egység mutatja meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt...” idézet jegyében rendezik meg. A török háborúkat feldolgozó, kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel 4 méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király illetve Hunyadi László ábrázolásán keresztül.
Az „Ész, erő és oly szent akarat...” című szekció, a kiállítás egyik leglátványosabb egysége, a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájának dísze, Friedrich Amerling: gróf Széchenyi Istvánt ábrázoló, életnagyságú portréja kikerül az Akadémia falai közül. Széchenyi portréja mellett egy, a József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is itt kap helyet, Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas festménye mellett. Ebből a sorozatból nem hiányozhatnak a Himnusz és a Szózat költőinek és zeneszerzőinek portréi sem.
A kiállítás harmadik fontos egysége külön teremben kap helyet, ahol könyvtári és levéltári anyagok segítségével kapunk képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a XII. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely az Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezés-kori törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, és az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kéziratával, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe,valamint Hell Miksa 1802-es térkép-rekonstrukciója, az Anonymus által említett helyszínekkel. A modern korszakot Batthyány Gyula nagyjelentőségű, történelmi kompozíciója, az Ezer év küzdelmei képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös Magyar múlt című fametszet sorozata a két világháború között kedvelt, történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós volt kormányzó koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A 40 lapos sorozatból 20 tételt mutatnak be a kiállításon. A kiállítás 2012. január 3-a és 2012. augusztus 26-a között látogatható.
Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása 2012. január 3-tól. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl amagyar művészet legkiválóbb alkotásait.
A Himnusz és a Szózat hívó szavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a XIX. század nagy műfaja,az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit,a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy Mihály 15 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben megtekinteni.
A tárlat, mely a képzőművészeti alkotások mellett az államisághoz kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat is bemutat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria XIX. századi állandó kiállításának felújításához.
A Hősök, királyok, szentek - magyar történelem képei és emlékei című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitja meg az új év hajnalán. A kiállítás fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke.
A kiállítás egységei: „Általad nyert szép hazát....” című tematikus egység a Honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg, és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula 1875-re befejezett, díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is.
A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló, egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat...” című egység mutatja meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt...” idézet jegyében rendezik meg. A török háborúkat feldolgozó, kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel 4 méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király illetve Hunyadi László ábrázolásán keresztül.
Az „Ész, erő és oly szent akarat...” című szekció, a kiállítás egyik leglátványosabb egysége, a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájának dísze, Friedrich Amerling: gróf Széchenyi Istvánt ábrázoló, életnagyságú portréja kikerül az Akadémia falai közül. Széchenyi portréja mellett egy, a József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is itt kap helyet, Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas festménye mellett. Ebből a sorozatból nem hiányozhatnak a Himnusz és a Szózat költőinek és zeneszerzőinek portréi sem.
A kiállítás harmadik fontos egysége külön teremben kap helyet, ahol könyvtári és levéltári anyagok segítségével kapunk képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a XII. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely az Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezés-kori törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, és az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kéziratával, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe,valamint Hell Miksa 1802-es térkép-rekonstrukciója, az Anonymus által említett helyszínekkel. A modern korszakot Batthyány Gyula nagyjelentőségű, történelmi kompozíciója, az Ezer év küzdelmei képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös Magyar múlt című fametszet sorozata a két világháború között kedvelt, történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós volt kormányzó koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A 40 lapos sorozatból 20 tételt mutatnak be a kiállításon. A kiállítás 2012. január 3-a és 2012. augusztus 26-a között látogatható.
(Forrás: MNG)
.gif)
0 Megjegyzések