A magyar családpolitika eredményessége már jelenleg is érzékelhető,
európai uniós összehasonlításban is szignifikáns mértékű a teljes
termékenységi arányszám 2011-től bekövetkezett javulása - mutat rá az
Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése, amelyre a csütörtökön kezdődő III.
Budapesti Demográfiai Csúcs előtt hívta fel a figyelmet a szervezet.
Az eredetileg júniusban közzétett elemzésében a számvevőszék
rávilágított: a teljes termékenységi arányszám vagyis az egy szülőképes
korú nőre jutó gyermekszületések száma Magyarországon 2011 és 2018
között 21 százalékkal nőtt, a 2011-es mélypontjáról, 1,23-ról 2018-ra
fokozatosan 1,49-re emelkedett.
Az ÁSZ azt is közölte, hogy ebben az időszakban a komplex intézkedések eredményeként a családtámogatásra fordított költségvetési források, adó- és járulékkedvezmények aránya a GDP-ben folyamatosan emelkedett: a 2010-es 3,5 százalékról, 2018-ban 4,8 százalékra nőtt. A családpolitikai támogatásokra szánt költségvetési források összege a 2010-2018 közötti időszakban megduplázódott, vagyis 960,2 milliárd forintról 1929,1 milliárd forintra emelkedett.
Az elemzésében kitérnek arra is: az elmúlt hetven évben - változó formában és hangsúlyokkal - folyamatos volt a gyermekeket nevelő családok állami támogatása, ami 1980-tól kapott különös jelentőséget, mivel azóta csökken Magyarország lakossága. A fejlett országokban általános tendencia a gyermekvállalás csökkenése, ezért a társadalmi fogyás megállítása komplex és következetes állami szerepvállalást igényel - írta az ÁSZ.
A számvevőszék szerint a magyar kormány elkötelezett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok javításában: 2010-től folyamatosan bővülő, komplex családtámogatási rendszer segítségével ösztönzi a kívánt gyermekek megszületését, és könnyíti a családok gyermeknevelésének terheit.
Az ország a szociális támogatásokra - ezen belül a családok támogatására - nemcsak az abszolút számokat tekintve, de a fejlettségéhez képest is különösen sokat fordít - olvasható az összegzésben.
Az ÁSZ kiemelte, hogy a magyar családpolitika egyik legfontosabb alkotóeleme a munkára épülő családi adókedvezmény. Emellett a pénzbeli és természetbeni juttatások is segítik a jövedelmi egyenlőtlenségek, a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázatainak csökkentését.
A másik pillért a több elemből álló otthonteremtési támogatások rendszere jelenti, amelynek középpontjában a 2015-től bevezetett, a lakással még nem rendelkező családok lakásépítésének és lakásvásárlásának támogatását célzó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) áll - írták.
A 2019-ben meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv - miközben tovább erősíti a meglévő támogatási formákat - új elemeket is tartalmaz, például az édesanyák négy gyermek után mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetésének terhe alól, és tovább emelkedik a lakástámogatásra felvehető hitelek összege azáltal, hogy a második gyermektől nő az állam által átvállalt jelzáloghitel-tartozás mértéke - idézte fel az ÁSZ.
Emellett - mutat rá az elemzés - új intézkedésként vezették be a kisgyermeket gondozó nagyszülők által igényelhető gyermekgondozási díjat, míg a gyermekvállalás elősegítésében kulcsszerepet játszó rugalmas foglalkoztatási formák elősegítése érdekében bővül a bölcsődei hálózat is.
Az ÁSZ elemzése megjegyzi: bár az évtizedek óta tartó kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása csak hosszabb távon lehetséges, az erre a célra fordított jelentős közpénzfelhasználás hatásai már érzékelhetőek.
(MTI)
Az ÁSZ azt is közölte, hogy ebben az időszakban a komplex intézkedések eredményeként a családtámogatásra fordított költségvetési források, adó- és járulékkedvezmények aránya a GDP-ben folyamatosan emelkedett: a 2010-es 3,5 százalékról, 2018-ban 4,8 százalékra nőtt. A családpolitikai támogatásokra szánt költségvetési források összege a 2010-2018 közötti időszakban megduplázódott, vagyis 960,2 milliárd forintról 1929,1 milliárd forintra emelkedett.
Az elemzésében kitérnek arra is: az elmúlt hetven évben - változó formában és hangsúlyokkal - folyamatos volt a gyermekeket nevelő családok állami támogatása, ami 1980-tól kapott különös jelentőséget, mivel azóta csökken Magyarország lakossága. A fejlett országokban általános tendencia a gyermekvállalás csökkenése, ezért a társadalmi fogyás megállítása komplex és következetes állami szerepvállalást igényel - írta az ÁSZ.
A számvevőszék szerint a magyar kormány elkötelezett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok javításában: 2010-től folyamatosan bővülő, komplex családtámogatási rendszer segítségével ösztönzi a kívánt gyermekek megszületését, és könnyíti a családok gyermeknevelésének terheit.
Az ország a szociális támogatásokra - ezen belül a családok támogatására - nemcsak az abszolút számokat tekintve, de a fejlettségéhez képest is különösen sokat fordít - olvasható az összegzésben.
Az ÁSZ kiemelte, hogy a magyar családpolitika egyik legfontosabb alkotóeleme a munkára épülő családi adókedvezmény. Emellett a pénzbeli és természetbeni juttatások is segítik a jövedelmi egyenlőtlenségek, a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázatainak csökkentését.
A másik pillért a több elemből álló otthonteremtési támogatások rendszere jelenti, amelynek középpontjában a 2015-től bevezetett, a lakással még nem rendelkező családok lakásépítésének és lakásvásárlásának támogatását célzó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) áll - írták.
A 2019-ben meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv - miközben tovább erősíti a meglévő támogatási formákat - új elemeket is tartalmaz, például az édesanyák négy gyermek után mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetésének terhe alól, és tovább emelkedik a lakástámogatásra felvehető hitelek összege azáltal, hogy a második gyermektől nő az állam által átvállalt jelzáloghitel-tartozás mértéke - idézte fel az ÁSZ.
Emellett - mutat rá az elemzés - új intézkedésként vezették be a kisgyermeket gondozó nagyszülők által igényelhető gyermekgondozási díjat, míg a gyermekvállalás elősegítésében kulcsszerepet játszó rugalmas foglalkoztatási formák elősegítése érdekében bővül a bölcsődei hálózat is.
Az ÁSZ elemzése megjegyzi: bár az évtizedek óta tartó kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása csak hosszabb távon lehetséges, az erre a célra fordított jelentős közpénzfelhasználás hatásai már érzékelhetőek.
(MTI)
.gif)
0 Megjegyzések