Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót Csernus és a Montmartre - Egy műterem titkai címmel péntektől a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható kiállítás.
A 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar festőjeként számontartott Csernus Tibor és a tárlatot rendező Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) kapcsolata régi múltra tekint vissza: a Kogart Ház rendezte a művész 2006-os nagy gyűjteményes kiállítását, majd Csernus halála után, 2009-ben egyben megvásárolta és Magyarországra szállította a Párizsban elhunyt alkotó hagyatékát - idézte fel a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján az alapítvány kuratóriumának elnöke.

Fertőszögi Péter kiemelte: a mostani tárlat az előkészítő rajzoktól, vázlatoktól, tanulmányoktól a kész művekig mutatja be Csernus Tibor festői gondolkodásmódját, a festő különböző korszakaiban.

A festményeken, akvarelleken, rajzokon kívül a kiállítás számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, feltárva Csernus inspirációs forrásait.

Marosvölgyi Gábor művészettörténész, a kiállítás társkurátora emlékeztetett arra, hogy perfekcionista alkotóként Csernus Tibor rengeteget kutatta egy-egy téma ideális megfogalmazását.

Első, szürnaturalista korszakának kísérletei nyomon követhetők bemutatott tanulmányain éppúgy, mint könyvillusztrációin, melyek technikai megoldásai később a nagy olajképeken is felbukkannak.

A festő fontos inspirációs forrása volt a nyüzsgő Párizs tereivel, bárjaival, üzleteivel, a nagyváros szinte véletlenszerűen elkapott jeleneteit pontos, de nem fotorealista festésmóddal vetette vászonra - mondta el Marosvölgyi Gábor.

Caravaggio-korszakába néhány munka enged betekintést, majd szélesebb merítés mutatja be Csernus aktjait, akttanulmányait, és azt, hogy ezeket miként használta fel nagyobb szabású munkáihoz.

A festő szenvedélyesen foglalkozott modellezéssel, a repülőgép áramvonalas alakja köré egész magánmitológiát épített fel. A látogató megismerheti Csernus számos repülőgép- és tengeralattjáró-modelljét, de azt is, miként tűnnek fel a járművek a művész festményein, könyvillusztrációin.

Külön termet kaptak a festő Poe-feldolgozásai, amelyek az utolsó, 2007-es alkotásokig is elvezetnek.

Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor felhívták a figyelmet arra is, hogy Csernus Tibor műtermét az eredeti berendezésekkel és tárgyakkal az épület harmadik emeletén rendezték be, a látogató így Csernus stúdiójába belépve zárhatja a 2019. január 27-ig nyitva tartó kiállítás megtekintését.
(MTI)