Dr. Gyarmati Andrea gondolatai a sport fontosságáról a gyermekek nevelésében:
„Olyan szerencsés vagyok, hogy miután abbahagytam a versenyszerű sportolást, választott szakmám, a gyerekgyógyászat által is kapcsolatban maradhattam maradhatok a sporttal. Munkám elődleges része meggyógyítani a beteg gyerekeket. Nem kevésbe fontos a megelőzés, tehát egészen pontosan az, hogy miképpen lehet megelőzni, elkerülni azt, hogy beteggé váljunk. Akár akutan, akár hosszútávon.
Mit is jelet ez? Pontosan azt, hogyan lehet olyan edzetté válni, hogy elkerüljenek a fertőzések, hogyan lehet úgy élni, hogy mindazokat a népegészségügyben is nagy gondot okozó chronicus betegségeket megelőzzük, amelyek akár vezető halálokként szerepelnek a statisztikákban.
Mit értek ez alatt pontosan?
- szív-és érrendszeri betegségek
- daganatos megbetegedések
- depresszió, túlsúly és ezek összes megnyomorító következményei.
Véleményem szerint egy közös nevező van: és ezt úgy hívják sport, kitágítva úgy mondanám, rendszeres tudatos mozgás. Olyan mozgás lett légyen az egyéni vagy csapatban űzött sport – amely hitem szerint a bölcsőtől a sírig része kell, kellene, hogy legyen a mindennapi életnek.
Élsportoló voltam. Sok mindent, majdnem mindent a sportnak köszönhetek.
Gyerekorvos vagyok, és kétségbe esve tapasztalom, milyen keveseknek fontos a rendszeres mozgás… Riadtan figyelem hogyan szaporodnak a mozgásszervi megbetegedések, milyen ütemben növekszik abnormálisan a gyerekek testsúlya, hogyan szigetelődnek el a valóságtól egy virtuális világ, a számítógép kedvéért.
Nem mindenki olyan szerencsés, mint én hogy olyan családot tudhat, tudhatott maga mellett az első pillanattól kezdve, ahol mindig is prioritást élvezett és élvez ma is a mozgás, a sportolás. Van bizonyára olyan is, akinek rögösebb ebből a szempontból az útja.
Nagyszerű dolognak tartom, hogy már kutatás is van a témában (Ifjúság nevelése a sporton keresztül). Nem kevésbé fontos, hogy egy nagy cég (P&G), vagy cégek is elköteleződnek a gyerekek sport általi fejlődésének támogatása iránt. Ez így mind persze elég hivatalos.Nagyon tankönyvszerű vagy didaktikus.
Engedjék meg engedjétek meg, hogy minden papír és kutatási eredmény helyett elmondjak néhány olyan megélt megtapasztalt dolgot, ami reményeim szerint segít kedvet csinálni és egyre többeket hoz a mozgás a sport szerelmesei közé.
Az élet maga mozgás.
Sok mindent nem tudunk, de a változás mindannyiunk életében biztos.
A mozgás, a mozgásos cselekvés az emberi lét elemi élet megnyilvánulása.
A kiscsecsemő, a gyerek ismeretszerzése kezdettől fogva cselekvéshez kötött.
A pici gyerek megragadja a tárgyakat, és igyekszik minél gazdaságosabban célszerűbben cselekedni.
Mindez fejleszti a központi idegrendszert, fejleszti az izmokat, még akkor is, ha ez nem céltudatos gyakorlás. A céltudatos gyakorlást testedzésnek, sportnak nevezzük, ami igen jó hatású a gyerek egész fejlődésére. Bizonyított tény, hogy a rendszeres testedzés pozitív hatással van az értelmi – pszichológiai fejlődésre, az intelligenciára. Növekszik a szókincs, javul a megfigyelőképesség, és természetesen gyakorlással jelentősen javul a mozgás koordináció.
Csökken a manapság oly divatossá vált mozgásos nyugtalanság, az impulzivitás, növekszik viszont a figyelem, az állhatatosság."
„Olyan szerencsés vagyok, hogy miután abbahagytam a versenyszerű sportolást, választott szakmám, a gyerekgyógyászat által is kapcsolatban maradhattam maradhatok a sporttal. Munkám elődleges része meggyógyítani a beteg gyerekeket. Nem kevésbe fontos a megelőzés, tehát egészen pontosan az, hogy miképpen lehet megelőzni, elkerülni azt, hogy beteggé váljunk. Akár akutan, akár hosszútávon.
Mit is jelet ez? Pontosan azt, hogyan lehet olyan edzetté válni, hogy elkerüljenek a fertőzések, hogyan lehet úgy élni, hogy mindazokat a népegészségügyben is nagy gondot okozó chronicus betegségeket megelőzzük, amelyek akár vezető halálokként szerepelnek a statisztikákban.
Mit értek ez alatt pontosan?
- szív-és érrendszeri betegségek
- daganatos megbetegedések
- depresszió, túlsúly és ezek összes megnyomorító következményei.
Véleményem szerint egy közös nevező van: és ezt úgy hívják sport, kitágítva úgy mondanám, rendszeres tudatos mozgás. Olyan mozgás lett légyen az egyéni vagy csapatban űzött sport – amely hitem szerint a bölcsőtől a sírig része kell, kellene, hogy legyen a mindennapi életnek.
Élsportoló voltam. Sok mindent, majdnem mindent a sportnak köszönhetek.
Gyerekorvos vagyok, és kétségbe esve tapasztalom, milyen keveseknek fontos a rendszeres mozgás… Riadtan figyelem hogyan szaporodnak a mozgásszervi megbetegedések, milyen ütemben növekszik abnormálisan a gyerekek testsúlya, hogyan szigetelődnek el a valóságtól egy virtuális világ, a számítógép kedvéért.
Nem mindenki olyan szerencsés, mint én hogy olyan családot tudhat, tudhatott maga mellett az első pillanattól kezdve, ahol mindig is prioritást élvezett és élvez ma is a mozgás, a sportolás. Van bizonyára olyan is, akinek rögösebb ebből a szempontból az útja.
Nagyszerű dolognak tartom, hogy már kutatás is van a témában (Ifjúság nevelése a sporton keresztül). Nem kevésbé fontos, hogy egy nagy cég (P&G), vagy cégek is elköteleződnek a gyerekek sport általi fejlődésének támogatása iránt. Ez így mind persze elég hivatalos.Nagyon tankönyvszerű vagy didaktikus.
Engedjék meg engedjétek meg, hogy minden papír és kutatási eredmény helyett elmondjak néhány olyan megélt megtapasztalt dolgot, ami reményeim szerint segít kedvet csinálni és egyre többeket hoz a mozgás a sport szerelmesei közé.
Az élet maga mozgás.
Sok mindent nem tudunk, de a változás mindannyiunk életében biztos.
A mozgás, a mozgásos cselekvés az emberi lét elemi élet megnyilvánulása.
A kiscsecsemő, a gyerek ismeretszerzése kezdettől fogva cselekvéshez kötött.
A pici gyerek megragadja a tárgyakat, és igyekszik minél gazdaságosabban célszerűbben cselekedni.
Mindez fejleszti a központi idegrendszert, fejleszti az izmokat, még akkor is, ha ez nem céltudatos gyakorlás. A céltudatos gyakorlást testedzésnek, sportnak nevezzük, ami igen jó hatású a gyerek egész fejlődésére. Bizonyított tény, hogy a rendszeres testedzés pozitív hatással van az értelmi – pszichológiai fejlődésre, az intelligenciára. Növekszik a szókincs, javul a megfigyelőképesség, és természetesen gyakorlással jelentősen javul a mozgás koordináció.
Csökken a manapság oly divatossá vált mozgásos nyugtalanság, az impulzivitás, növekszik viszont a figyelem, az állhatatosság."
0 Megjegyzések