Bár az írás magányos műfaj, a megzenésített és
színpadra állított költészet sokakhoz juthat el egyszerre. Ilyen
előadásokkal színesített beszélgetések hangzottak el a Vigadó színpadán
Albert Gábor, Ács Margit, Ágh István, Kiss Anna, Oláh János, Temesi
Ferenc, Tóth Erzsébet részvételével a Tavaszi Irodalmi Gálán április
15-én.
A magyar verseket könnyű megzenésíteni, mert a
ritmus adott, elég a dallamot és harmóniát hozzátenni. Több műfajban
megzenésített és előadott verseket, jeles költőinkkel és íróinkkal
beszélgetéseket hallgathatott a közönség a Vigadóban rendezett Tavaszi
Irodalmi Gálán.
Újhelyi Kinga és Rátóti Zoltán színművészek
versfelolvasásával kezdődött a Tavaszi Irodalmi Gála a Vigadó
dísztermében április 15-én. Az elhangzottak közül Ágh István: Küldjél
csomagot című alkotását később a Kaláka együttes megzenésítésében is
hallhattuk Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel előadásában.
Marsall László: „Magyarnak lenni” című emblematikus
verse után következtek még Kiss Anna: Ez még a holt regék világa, Tamás
Menyhért: Az Ima-Asszony, Székely szonett, Kiss Benedek: Nyáresti
delírium című költemények. A színészek kiváló előadásában Lászlóffy
Csaba: Az a plusz Y kromoszóma és Sejtek szonettje hangzott még el, s a
néhány nappal korábban elhunyt költő emléke előtt egy perces néma
felállással tisztelegtek a jelenlévők.
A lírai hangulatot teremtő szavalatok után
beszélgetést hallhattunk a Magyar Művészeti Akadémia monográfia
sorozatáról. Ács Margit író, kritikus ismertette a „Közelképek írókról”
könyveit, ami egyik legjobb vállalkozásuk, és már a köztestületté
alakulás kezdetén programba került a kiadás. Korábban hiányosan jelentek
meg ilyen összefoglaló munkák, amelyek eligazítottak volna egy-egy
életműben. Diákok, tanárok és érdeklődő olvasók számára egyaránt jól
használhatók, mert arra törekedtek, hogy egyszerre legyen olvasmányos,
ugyanakkor szakmailag korrekt. A jelen lévő Albert Gábor és Temesi
Ferenc beszéltek a róluk szóló monográfiákról: Albert Gábor Illyés
Gyulát idézve életművét egy asztag-rakás felrakójaként látja. Temesi
Ferencről Vasy Géza irodalomtörténész írt könyvet, de a Temesi-életmű
még természetesen lezáratlan, két regényen és egy drámán is dolgozik az
író elmondása szerint.
Kultúránk kezdetén a versek szorosan az énekléshez
kötődtek, amin a könyvnyomtatás megjelenése változtatott: ének és vers
különvált. Ezen a tavaszi gálán újra együtt hallhattuk többféle
megzenésítésben kortárs költőink alkotásait. Tóth Erzsébet verseiből
Kőrózsa címmel színházi estet állítottak össze Újhelyi Kinga és Lukács
Miklós zeneszerzők. A közönség részleteket hallhatott Újhelyi Kinga,
Lukács Miklós és Novák Csaba együttesétől, A nap végén című, különösen szuggesztív énekelt verssel befejezésként.
Az 1969-ben alakult Kaláka a legismertebb és
különösen a gyerekek körében népszerű a verseket megzenésítő együttesek
közül. Képviseletükben Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos adtak ízelítőt a
magyar kortárs költészetből válogatott darabokból. A különböző szövegek
humoros, játékos, vagy megrendítő hazaszeretetről tanúskodó hangulatára
ráérző zenei feldolgozásban hallhattuk Kiss Anna: Öreglegények,
Ferenczes István: Virágének, Kányádi Sándor: Dél keresztje alatt, Kuplé a
vörös villamosról és Oláh János Bornemissza óta című dalokat.
A zenével, verssel megidézettek közül Oláh János,
Kiss Anna és Ágh István válaszoltak Kövesdi Zsuzsanna és Marx András
műsorvezetők kérdéseire, és beszéltek műveikről. Oláh János, akinek
nemrég jelentek meg összegyűjtött versei, regényen dolgozik, de Thomas
Mannt idézve: „a próza lelke a költészet”, nem szakad el a lírától. Kiss
Anna Gyolcs című kétkötetes műve nemrég jelent meg a Kortárs kiadónál
és továbbra is verseket ír, Ágh Istvánnak a Nap kiadó adta ki
összegyűjtött verseit az életműsorozat részeként. A megzenésítésnek
mindnyájan örülnek, Ágh István néha kifogásolja, ha a szöveg háttérbe
szorul, vagy a zene nem tetszik igazán.
Utolsó részként egy valóban újfajta megzenésítést
hallhattunk: Ferenczi Györgyöt és a Rackajam együttest. A szájharmonikás
frontember húsz évesen brácsázni is megtanult a népzene kedvéért, de
elsődleges stílusa a rockzenei megformálás. A magyar nyelv olyan
szerencsés, hogy alapvetően ritmikus, így a versek megzenésítésénél elég
a dallamot és harmóniát hozzátenni. A kezdetben Petőfi versekhez zenét
szerző Ferencziéknek mára száznál több megzenésített vers van a
repertoárján, és akár több ezres közönség szaval velük együtt
koncertjeiken. Ebből nyújtottak át egy csokrot a közönségnek, köztük a
legfrissebbet, egy Kiss Anna-vers Ferenczi-féle, akár rögtön dúdolható
változatát: Jár nyomomban két kicsi kígyó.
Csanda Mária
Forrás: kultura.hu
