Világra szóló csúcstechnológiai beruházás Magyarországon


,,Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a genfi székhelyű CERN együttműködésével Budapesten megvalósuló, mintegy 40 milliárd forint értékű eszköztelepítés jól példázza, hogy miként lehet a felfedező kutatásoktól eljutni egy gazdaságosan üzemeltethető, az ország számára hasznot jelentő beruházásig" – mondta Pálinkás József akadémiai elnök az informatikai beruházást bemutató sajtótájékoztatón.

A világszínvonalú adatközpont a CERN@WIGNER projekt keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg Budapest XII. kerületében. "Páratlan és rendkívüli eredmény" – méltatta a magyar pályázat sikerét a beruházás megkezdéséről szóló szerződés aláírását követő akadémiai sajtótájékoztatón Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Elmondta, hogy a CERN felhívására 28 országból érkeztek pályázatok és a magyarok többek között a svájciakat, a svédeket és a norvégokat megelőzve nyerték el a lehetőséget arra, hogy Magyarországon az Európai Nukleáris Kutatási Szervezettel együttműködésben megépülhessen az első ultraszélessávú hálózatot használó adatfeldolgozó centrum.

"Az adattárolás új korszaka kezdődik" – mutatott rá a projekt jelentőségére Pálinkás József, az MTA elnöke. Kiemelte, hogy a beruházás mind nagyságrendjében, mind várható hasznosulásában, mind tudományos szerepében európai és világszinten egyaránt kivételes, hazai előkészítése pedig példamutató. A projekt keretében megvalósuló adatátviteli központ, a magyarországi "agyközpont" informatikai infrastruktúráját és üzembiztonságát tekintve egyaránt az európai IT-rendszerek élvonalába tartozik. A csúcstechnológiát képviselő adatközpont a hazai akadémiai kutatóintézetek és egyetemek tudásmozgósító rendszerévé fog válni. A WIGNER Adatközpont kapacitását érzékeltetve Pálinkás József elmondta, hogy a magyarországi könyvtárak teljes állománya elférne a berendezés egy kis részében, a CERN és a WIGNER Adatközpont közötti optikai kapcsolat pedig önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. "Soha nem sikerült volna nyerni egy ilyen pályázaton, ha Magyarországon nem lennének a felfedező kutatásoknak különleges hagyományai és megalapozó eredményei" – hangoztatta az elnök.

Alapvető fontosságúnak nevezte a beruházást a Nagy Hadronütköztető (LHC) jövője szempontjából az MTA-n egybegyűlt kutatókhoz és újságírókhoz intézett videó üzenetében a CERN főigazgatója. Rolf-Dieter Heuer utalt arra, hogy a magyar fizikusok immár húsz éve vesznek részt a genfi székhelyű, nemzetközi szervezet munkájában. "A már meglévő sikeres együttműködésen túl mostantól egy másik módon is kötődik egymáshoz a két fél: egy csúcstechnológiájú adatkapcsolat jön létre Budapest és a CERN között" – fogalmazott a tudós, aki szerint a beruházás jelentősége messze túlmutat a részecskefizika területén. "Ez a nagyratörő projekt egész Európában megváltoztathatja a tudományos kutatások számítógépes támogatásának módját".

Az adatközpontot a kormány részéről Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjából pedig Lévai Péter főigazgató mutatta be. Vályi-Nagy Vilmos a magyar tudás és szervezőkészség újabb eredményének nevezte a pályázati sikert, és reményét fejezte ki, hogy Magyarország egy újabb területen, az információtechnológiai szektorban is egyre nagyobb szerephez jut.

"Amit itt látunk az a jövő. És a jövő pár hónap múlva megvalósul." – mondta az adatközpontot bemutató kisfilm után Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Központjának főigazgatója. Az akadémikus a CERN agyközpontjának implantátumaként nevezte a rendszert, amelyet az adattárolás területén megtett komoly tudományos lépés eredményének tekint. A tervek szerint 2013. január elsejétől működő központ tükrözi a fizikusoknak a jövőbe, két évtizedre előre tekintő gondolkodásmódját, hangsúlyozta Lévai Péter, megköszönve a kutatóközpont négy, a pályázat elkészítésében közreműködő munkatársának, Pető Gábornak, Hernáth Szabolcsnak, Szabó Domokosnak és Bagó Balázsnak az erőfeszítéseit. "Nem csupán azt értettük, hogy mit akar a CERN, hanem azt is, hogy miért" – nyilatkozta az mta.hu-nak Pető Gábor. A villamosmérnökből, fizikusból, és IT-, illetve pénzügyi szakemberből álló intézeti csapat tagja szerint nagyban hozzájárul a sikerhez a svájci központú szervezet és a magyar kutatók közötti húsz éves kapcsolat.

Az informatikai beruházás helyi jelentőségéről is szólt a sajtótájékoztatón Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere. Felidézte azt a hagyományt, amely a Hegyvidéket a számítástechnikával összeköti. Mint emlékeztetett rá: a kerületben lakott Neumann János, a világhírű matematikus és évtizedekkel ezelőtt Csillebércen kezdett működni az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete. A polgármester és oktatáspolitikus kiemelte a projekt értékét a hazai tudomány és oktatás, valamint a Hegyvidék helyi közössége számára.


(Forrás: MTA)

(Fotó: Polgár Julianna)