2011. december 30-án, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián, a Szent Család Ünnepe keretében, leleplezték Józsa Judit kerámiaszobrász „Magyar Család” alkotását.
Ünnepi beszédet mondott: Jókai Anna, Kossuth-díjas író.
Közreműködött: Tokody Ilona, Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Operaház örökös tagja.
A szentmisét dr. Osztie Zoltán plébános atya celebrálta, amely során a jelenlévő családokat is megáldotta.
Ezt követően, a Március 15. téren, örömünnepet, agapét tartottunk, forralt borral és kürtös kaláccsal.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Schmittné Makray Katalin, a Köztársasági Elnök Úr felesége, dr. Surján László Európa Parlamenti képviselő és Wittner Mária országgyűlési képviselő.

A „Magyar család” szobor hatalakos, nagyméretű szoborkompozíció, szimbólum értékkel bíró alapja, a szerteágazó gyökeres keményfa törzse, amelyből kiemelkedik a szép, magyar arcvonású házaspár büsztje.
Az édesapa büszkén öleli magához hitvesét, aki szeretetteljes mosollyal simul hozzá, karjában kisded gyermekével. A kisbaba rúgkapáló lábacskái a szobor középtengelyében úgy irányítják a tekintetünket a kompozíció alsó részére, a nyújtózkodó karocskák pedig a szülőkre, főleg az édesapára, a családfőre, hogy közben az ébredező, ásítozó kisbaba fesztelenül természetes, mozgalmas testtartására ismerünk.
A kompozícióban a fatörzs baloldalán, a legényke, azaz a fiúgyermek, a gyökerekre huppanva, csizmába bújt lábaival, azokra támaszkodva, ölében kis pulikutyájával, kedvesen hajol előre kishúgához. A kutya jelen esetben nemcsak a kedvenc, hanem ikonográfiailag a barátságot, a testvéri szeretetet, a házastársi hűséget szimbolizálja. A fatörzs jobb oldalán, szép, két ágba font hajú kislány, játékosan kapaszkodik föl a gyökereken a picihez, miközben édesapja a derekánál védően magához öleli, hogy le ne essen.
Végül, a kompozíció középtengelyében, lent, a gyökerek ölelésében – úgy, ahogy nagymamájától tanulta – 2-3 év körüli kislányka imára kulcsolja kezecskéit. Az alakok magyaros viseletét bárhonnan származzon is, minden magyar magáénak érezheti, csak az imádkozó székelyruhás kislány idézi meg Erdélyt, a művésznő szülőföldjét.
A kompozíció közép és átlós tengelye a keresztre utal, míg a gyermekek elrendezése, balról jobbra indulva, szabályos kört formáz. A kör a világmindenség, az egység, a teljesség, az eredeti tökéletesség jelképe. A Magyar család ideális szobra ezt az egységet, teljességet testesíti meg úgy, hogy a boldogság és a szeretet melege lengi körül.

Az alkotás műfaja: szobor; alapja gyökeres szilfatörzs; anyaga terrakotta, technikája egyedi, az égetett agyag felületkezelése patinázásos eljárású.

Mérete a 40 cm-es posztamensre helyezve: magasság 175 cm, szélesség 115 cm.

Ősi kultúránk, a hagyományaink, népművészetünk mind a magyar örökség részét képezik, és csakis úgy maradhat fenn, ha vannak magyar családok, ha vannak magyar gyermekek. A családban öröklődik a hagyomány, itt formálódik a lélek és a nemzettudat is.
Először művészettörténetünkben, a magyar szobrászatban, Józsa Judit dolgozta fel a társadalom alapját és a magyar örökség örökösét: a Magyar családot. A szobor, Isten kegyelméből, elkészülhetett még 2011-ben, a Család Évében.

Az alkotás hátsó részén, a gyökerek közt szárba szökkenő reménység virága rejti az üzenetértékű feliratot:
Hiszek az egy Istenben/Hiszek a hazában/
Hiszek a nemzetben/ Hiszek az összetartozásban/
Hiszek a szeretetben/ Hiszek a családban.


Bővebb információ:

Józsa Judit
kerámiaszobrász, művészettörténész,
a Magyar Kultúra Lovagja

E-mail: jozsajudit@jozsajudit.hu
Telefon: +36-30-971-4850
Honlap: www.jozsajudit.hu


(Fotók: Gedai Csaba fotóművész)